Itt van az ősz, itt van újra
Folyik az orrom végtelen…
Hűvös reggel fagyott kézzel
Az őszt én nem így képzelem.
Beülök a C-Mercibe,
Onnan nézek szerteszét,
S hallgatom a duruzsoló
2.2-es lágy neszét.
Mosolyogva néznék körbe,
De minden ablak lefagyott,
Kipattanok, fél órán át
Elől s hátul kaparok.
Kétórányi araszolás,
Sietni már nincs hova.
Az elkéső munkásnak is
Munkahely az otthona.
Ledobálom szép ruháim,
Csendesen levetkezek
Majd felöltözöm, ha újra fázom,
S lila orral reszketek.
Forró tea, hideg kávé
A munka megvár, kedvesem!
Merengjünk az elmúlt nyárról
Fújjunk orrot rendesen!
Ujjam hegyével halkan
Klaviatúrámat pengetem,
Bögrém fülét semmi pénzért
Én most el nem engedem.